Kedves Tamás!
Most épülő tetőtérbeépítéses házunkba másodlagos fűtésként eredetileg vízteres kandallót gondoltunk, de mostanában egyre inkább a légfűtéses kandalló gondolatával kacérkodunk. Kéményünk Schiedel Uni 20-as. Mi a véleménye erről a fűtési rendszerről, mik az előnyei-hátrányai, kb. milyen költséggel kell számolni? Több helyiségbe szeretnénk a meleg levegőt eljuttatni,jelentős lesz-e pl. az áthallás? A kémény a lakás központi helyén van. Szükséges-e a megfelelő égéshez a külső levegő bevezetése? A házra 20 cm Austrotherm szigetelés kerül (30-as Porotherm téglára). Válaszát előre is köszönöm.
Üdvözlettel: Sch. Tamás

Kedves Tamás!

Légfűtés szerintem mindenképp olcsóbb. Előnye: akkor is van fűtés ha nincs áram, és olcsóbb mint a vizes, kétszintes lakásra tökéletes. Hátránya: a légcsövezés helyigényesebb, ha persze kell. Hosszú egyszintes lakás kifűtése ventillátor nélkül nehézségekbe ütközik.
Áthallásról nem tudok beszámolni Önnek. Nálam a légfűtés úgy történik, hogy minden ajtó nyitva (ez a legolcsóbb )

Egy lakáson belül nem tudom mennyire jelentős probléma az áthallás, hiszen a válaszfalak az ajtók sem igazán hangszigetelők.
Ha korszerű nyílászárók vannak beépítve mindenképp a külső égési levegő ellátást javaslom.
Bár én akkor is zárt rendszerű tűzteret építenék be, ha rosszak lennének a nyílászárók, hiszen az üzembiztonság is nagyobb.

Üdv!
Tóth Tamás

Üdvözletem!

Jelenleg elég sokat foglalkoztam a kandalló és az azzal lehetséges fütésekkel.
Kérdésem:ha eegy kandalló fölé vaslemezekből aplikált “légfütő” betétet gyártunk és abból hőszigetelt alu csöveken ventillátor segítségével milyen távolságra lehet eljutatni a meleg levegőt?
Kérdeztem pár kandalló forgalmazással foglalkozó eladót,de nem vagyok meggyőződve a segítőkészségükön,mivel rögtön egy nagy és drága (5-600e.ft) kandallóbetététet akartak rám sózni.
a gyári légfütő betétek pedig nem többek egy egyszerű lemeznél a tűzterek melett…..

Kedves Tamás!

Egy olyan problámával fordulok önhöz, ami szerintem tanulságos eset lehet. Közel egy hónapja használjuk a kandallónkat és ez idő alatt minden alkalommal kellemetlen szag érehzető (nem füstszag) miután kellően felmelegedet a levegő a lakásban. A kémény huzata jó, gyertyás próbánás a láng a huzatszabályozó nyilások felé hajlik. Az Építmény ytongból+téglaburkolat készült a kémény téglafalazatú A fustcső saválló acél és a fal előt kalc.szil.lap van alatta héra festékel van festve a fal (mi ez utóbbira gyanakodtunk ezért került fel a szilikát lap utólagos bontással). páraelszívó vagy más fűtés nem üzemel egyszerre a kandallóval. Ezek paraméterek függvényében marad a nagy kérdés mi okozhatja a kellemtlen szagot és mi a megoldás a problémára. Válaszát előre is köszönöm.

Kedves Tamás!

Szeretném azt hinni, hogy valóban csak erről van szó. De több mint egy hónapnyi aktív fűtés során nem kellet volna már elmulnia ennek a szakasznak?

Kedves Ark,

Nekem a Lucifer betétemmel is jelentkezett ez a szag. Aprobléma az, hogy a teljes tűzttér le van festve és enyhébb tüzeléssel nem minden pontja éri el a festék kiégési hőfokát.

Én egy hónapig szagoltam majd kétszer befűtöttem vele ahogy csak tudtam és elmúlt.
Közben persze az ablakokat kinyitottam a szag és a nagy meleg végett, mert igazán még nincs nagy hideg odakinn.

Üdv
CSP

Kedves Bezsizso!

A legvalószínűbb azért, mert sajnos olyan típust vett.

Magyarán, ha a másodlagos égési levegő nem úgy van megoldva, hogy a beáramló levegő az üvegfelületre bukva a füstöt eltereli az üvegtől, akkor bizony bekormosodik. Tehát az ajtó belső oldalán a “küszöb” alatt és az “áthidaló” felett egy-egy másodlagos égési levegő beömlő sáv van. (különösen a felső a fontos, ami úgy van kialakítva, hogy egy fémlap az üvegre irányítja a bejövő levegőt. Ha ez nincs, akkor kormolódik az üveg.
A másik, hogy ilyen van, akkor az égés kezdetekor, még nem elég intenzív a huzat, s megtelik füsttel a tűztér, majd mikor a füst a kéményből kinyomja a hideglevegőt, akkor a huzat beindul, s utána tiszta lesz a tűztér, s nem kormolódik tovább az üveg sem.
Ha kormos lesz az üveg, akkor le tudjuk égetni. Ugyanis, ha elég intenzíven tüzelünk, a rárakódott korom le tud égni az üvegről is, mint ahogyan a samottról is eltávozik. Megfelelő intenzitású tiszta égést, magas hőfokot biztosítva letszitul az üveg.

Begyújtáskor azért is tud könnyen kormolódni az üveg, mert a füstben pára is van, az üveg pedig begyújtáskor hűvös. Tehát a pára kicsapódik rá, s az mégtöbb kormot köt oda, majd ez megszűnik, ahogy nő az üveg hőmérséklete.

Üdv!
Tóth Tamás

Az akác többnyire zölden is ég, de tüzelésre 2-3 évig szárított tűzifát javasolnak általában.

Nyilván vizes fával tökéletlen az égés, ami kormosodát okoz.

Üdv!
Tóth Tamás

Kedves Gábor!

Szerintem is jó elgondolás!
Bár CK lappal nincs gyakorlati tapasztalatom, de a logika azt diktálja, hogy amennyiben a füstpárkány feletti rész oldalfalainak burkolására alkalmas, akkor annak vízszintes lezárására is.

Üdvözlettel:
Tóth Tamás

Kedves Tamás!

Tud abban nekem valaki segíteni, hogy mekkora lehet a maximális távolság a kandalló és a kémény között?
Feltételezem a füstcsőben csak egy törés megengedett. (amikor függőlegesből átvált vízszintesbe) Vagy lehet esetleg kettő is?

Üdvözlettel: Ferenc

Kedves Tamás!

Köszönöm a gyors választ!
Kicsit pontosítanom kell, mert nekem számok kelle(né)nek.
Szóval, felmegy a füstcső függőlegesen kb 160 cm-es magasságig. Ide beépítésre kerül egy 45 fokos idom. Nos, ennek a végétől mekkora távolság lehet a maximum, ahol a kémény található. Huzata gondolom van, a most (még) gáz üzemű a kéménynek, aminek 8,3 m a teteje. És közben adódott az újabb kérdés: a tégla építésű, béléstestes GÁZ kémény elegendő lesz-e egy kandallónak? Mi a szabvány egy gáz kéménynek? A vízmelegítő füstcsöve, ami most használja 14 cm-es csővel csatlakozik a kéményhez. (Nem mi építettük a házat ezért nem tudom az adatokat, és még nem mértem semmit, csak a külső adatok alapján próbálok következtetni.)
Előre is köszönöm!

Ferenc