Vízteres kandalló, tűztér beépítése (Stier Norbert)

2009 nyarán fogalmazódott meg bennem, hogy a 2002-ben épített családi házunkba a gázfűtés mellett egy alternatív tüzelési formát építsek ki. Azért éreztük a szükségét, mert 2008 telén az ukrajnai gázellátási problémák idején a gázszolgáltató jóval gyengébb hőértékű gázt biztosított, mint korábban. A gázláng a kék helyett pirosan égett (víztartalma megnőtt), valamint a korábbi gáz ártámogatást is megszüntették.
Viszonylag jó kiindulási alapot jelentett az, hogy a ház tervezése során építettünk egy második kéményt, a gázfűtéshez használt kéményen kívül. Épületgépésszel több alkalommal egyeztettem, hogy milyen fűtési formát kellene kialakítani, és azoknak milyen a hatásfoka, és a bekerülési értéke.

A következő variációkat vizsgáltuk meg:

1. Cserépkályha
2. Hagyományos kandalló
3. Légfűtéses kandalló
4. Vízteres kandalló
5. Vegyes tüzelésű kazán
6. Pellet kandalló
7. Egyszerű vaskályha

1. Cserépkályha: Amellett, hogy a legjobb hatásfoka van, a legdivatosabb második fűtési forma. Megmutattam a helyszínt egy kandallóépítő-mesternek, akitől a következőket tudtam meg:
Padlófűtés csövek fölé nem szerencsés egy kb. 900 kg-os cserépkályhát építeni főleg úgy, hogy a fűtéscsövek alatt van lépésálló hőszigetelő hungarocell. (összerogyhat a beton a nagy súly alatt)
A cserépkályha tulajdonsága, hogy begyújtás után kb. egy órával kezdi intenzíven leadni a hőt, de azt sokáig teszi. Családunk életvitelével ez nem igazán egyeztethető össze, mert a délutáni hazaérkezéskor begyújtott tűz az éjszaka folyamán adná ki a hőt a nappaliban, amikor a család már alszik a ház másik felébe eső hálószobákban.

2. Hagyományos kandalló: Nagyon nagy hőt ad le, de azt csak egy helyiségbe. A többi helyiségbe is jut a melegből, de viszonylag kevés. Ára a vízteres kandallótól alig marad el.

3. Légfűtéses kandalló: Egy fokkal jobb a hagyományos kandallónál, de meg kell oldani a levegő átvezetését a szomszédos helyiségekbe.

4. Vízteres kandalló: Ötvözi a hagyományos kandalló, és a vegyes tüzelésű kazán előnyeit. Hátránya a nagy bekerülési érték, és a költséges csőszerelői munka, aki összeköti a meglévő fűtésrendszerrel a kandallót.

5. Vegyes-tüzelésű kazán: A legegyszerűbb, és véleményem szerint a legjobb is. Sajnos nálunk nem lehetett megoldani, mert a kémény a nappaliban volt. Ahol az elhelyezés megoldható egy kazánházban, vagy a pincében ott remekül működhet, és még kevesebb kosszal is jár.

6. Pellet kandalló: Egyre jobban terjed hazánkban is, de egyelőre drága a berendezés is, és a tüzelőanyag is. A komolyabb berendezéseket használják a fa pelleten kívül rossz minőségű olcsó kukoricával, és árpával is. Az igényelhető állami támogatást majdhogynem lehetetlen megkapni…

7. Vaskályha: A legolcsóbb, és a legkönnyebben kivitelezhető. Nem megoldás hosszútávra, mert sajnos pár éven belül kiégnek a betétek, és a samott bélés is nehezen pótolható.

Én a vízteres kandalló mellett döntöttem, és a csőszerelő is elvállalta a bekötést a gázfűtés mellé. Javasolt egy 500 literes puffer tartályt, amit én nem szívesen állítottam volna be. Amellett, hogy 150.000,-Ft az előállítási értéke plusz a szigetelés, a fa födémes padlásomra nem akartam feltenni egy 700 kg-os monstrumot. Biztosan jó dolog, és az épületgépészek is javasolják, én a hagyományos vegyes tüzelésű nyitott rendszerekből kiindulva nem állítottam be. Véleményem szerint sok lenne a veszteség a használatával, és a nagy víztömeg miatt nagy lenne a tehetetlensége a rendszernek. Úgy gondoltam, (ami azóta engem igazolt, mert a rendszer tökéletesen működik) a padlófűtés megfelelő puffer a számunkra, és a puffer tartály helyett inkább a vízteres kandalló levegő szabályozására költök.
A vízteres kandalló típusok közül az Edilkamin Idro 50-es típus mellett döntöttem. Az Edilkamin országos szervízhálózattal rendelkezik, és a szomszéd településen is van egy irodájuk. A nyáron volt egy vásár ahol 10% kedvezménnyel lehetett vásárolni, még az ÁFA emelés előtt.

Vízteres kandalló tűztér beépítése (Stier Norbert)

Az égésteret először 2 x 2 db 10-es Ytongra állítottam, úgy hogy a lábai még az Ytongra essenek, de a lehető legnagyobb távolság maradjon köztük a fatárolónak. A füstcső 2 x 50 cm-es és egy 45°-os könyök.

Végül az égésteret bekötéskor 2 x 3 db-ra Ytongra állítottuk, így magasabbra került a tűztér, és könnyebb kezelni. Bal oldalt felül az előremenő, jobb oldalon alul a visszatérő, és jobb oldalon felül a tágulási tartályba menő réz cső látható.

A gázkazán mellett fent található a nyitott rendszer keringető szivattyúja. A tágulási tartályt a padláson helyeztük el. A nyitott rendszer egy hőcserélővel csatlakozik a gázkazán zárt rendszeréhez.

A rendszer az égéshez nem a lakás már felmelegített levegőjét használja, hanem a padlás levegőjét. Levezettünk a padlásról egy 120-as alumínium flexibilis csövet, ami egy bovdennal szabályozható lapáton keresztül csatlakozik az égéstérhez.

A keringető szivattyúk kapcsolását egy csőtermosztát végzi, ami egy rácson keresztül állítható, és cserélhető is lesz.

A burkolat vázát Ytongból magam terveztem, és kiviteleztem. A ragasztáshoz jó minőségű flexibilis járólap ragasztót használtam.

Közben megtörtént a hivatalos beüzemelés az első begyújtással. A garancia érvényesítéséhez a szakszerviznek igazolnia kell, hogy a bekötés helyes, és a rendszer biztonságos.

A kandalló bal oldalára egy háromszög alakú ülő részt alakítottam ki. A tűztér alatt található a fatároló rész, ami egyben a légáramlást is biztosítja alulról felfelé a tűztér mögött.

A padkát kőfaragónál vágattam 3 cm vastag gránitból. Ügyelni kell rá, hogy a burkolat egyik alkotórésze se érintkezzen a tűztérrel. Min. 5mm távolságot el kell hagyni, mert a hőtől megrepedhet akár a burkolat, akár a padka.

Az oldalfalat 10-es Ytongból építettem. Ügyeltem rá, hogy az elemek kötésben legyenek, és az áthidaló is kötésbe kapcsolódjon.

Áthidalónak vasbeton erősítésű Ytong áthidalót használtam. A hosszát, és a vastagságát is méretre kellett vágni, hogy illeszkedjen.

A burkolat felragasztása előtt járólap ragasztóval átsimítottam az Ytongot. Dryvit hálóval megerősítettem a lenti lábazat, és a fenti oldalfalakat is, ez esetleges repedések elkerülése miatt.

Nem volt egyszerű kiválasztani a burkolat anyagát, és a színét. A közeli kőgalériában találtunk rá egy 7 cm magas, és kb. 1-2 cm vastag szíriai fehér mészkő burkolatra. A mészkő könnyen vágható, és faragható. A sarkoknál a lapok éleit 45°-ban levágtam, így az illeszkedés szebb lett. Ügyeltem rá, hogy a burkolat se érjen hozzá sehol a tűztérhez. 5 mm-t mindenhol elhagytam.

A felső padka helyét kihagytam, és nem burkoltam le teljesen az oldalakat. Ezután a kupola következett, amit tűzálló gipszkartonból készítettem, és fém gipszkarton profilra csavaroztam.

A kupola és a plafon találkozásánál két rétegben tűz gátló szilikát szálas hőszigetelő táblát használtam, mivel a kupola legfelső részében gyűlik össze a meleg. Mivel a plafon fa födémes ezért a szigetelésre fokozottan ügyeltem, és a szigetelő lapokat egymásra átfedéssel csavaroztam fel.

A kupolában összegyűlt hő felmelegíti a padlásról levezető alumínium csőben lévő hideg levegőt.

Az egész táblából megmaradt tűzgátló szilikát szálas hőszigetelő táblát beállítottam a víztartály, és az áthidaló közé. Ott a legmelegebb a tűztér, és ott melegítené fel a legjobban a külső burkolatot. Ferdén állítottam be a lapokat, hogy a hőt a kupola hátsó része fele terelje.

Az első két élt is fémprofillal, gipszkarton csavarokkal erősítettem meg. Két rácsot vágtam bele a gipszkartonba. Egyiket fent a meleg kivezetésére, a másikat lent ahol a cső termosztátot lehet állítani, és kicserélni, ha meghibásodik. A rácsok egyedi gyártásúak perforált lemezből.

A fa felső padkát 3cm vastagságú szárított tölgyből készítettem. Vastagsági gyalulás után jött a csiszolás, sarkok 45°-ba vágása, és a ragasztás. A sarkokat megerősítettem fém lappal, és facsavarokkal.

Az éleket alumínium él védővel erősítettem meg . A gipszkarton csavarok helyét és az él védőt jó minőségű glettelő gipsszel simítottam le.

A kupola festésénél segítségem is volt :o)!

És végre elkészült! Kupola egyenlőre fehér, de később capuccinora fogom festeni. A tölgyből készült fa felső padkát poliszanderra pácoltam, és gyönyörű, ahogy kidobja a fa erezetét.

A rendszer azóta is tökéletesen üzemel. Nem kell állítgatnom, csapokat nyitnom, zárnom a működés során. A két fűtési forma automatikusan váltja egymást. Ha befűtünk a kandallóba leáll a gázfűtés, mert a termosztát érzékeli, hogy melegszik a levegő, és elindul, ha már a kandalló kihűl, és hűl a lakás. A kandalló képes a 110 nettó négyzetméteres házat teljesen önállóan felfűteni. Begyújtás után már 10 perccel kellemes meleget ad, és a keringető szivattyú körbeviszi a meleg vizet a radiátorokba, és a padlófűtésbe. Miután kihűlt a kandalló a padlófűtés még mindig kellemes meleget ad az éjszaka folyamán.
Az égési levegő - amit nem a szoba légteréből, hanem a padlásról nyerek – állítható egy bovden segítségével. Amikor már nem ég, hanem csak izzik a fa, akkor el tudom zárni a bejövő levegőt. Ezzel azt érem el, hogy nem ég le hamar, hanem az izzási időt el tudom húzni, és tovább adja a meleget.
A hagyományos kandallóval ellentétben azt figyeltem meg, hogy a burkolat (10-es Ytong burkolva) alig melegszik fel. A tűztér hátulján elhelyezett íves víztartály, ami 60 literes, annyira elviszi a vízen keresztül a hőt, hogy csak a füstcső, és az üveg ad le sugárzó hőt. Az egész lakás egyenletesen melegszik fel, és hat hasáb fával könnyedén emeli a teljes lakás hőmérsékletét 20 perc alatt 1 C°-al.

Kivitelezés, szöveg, fotó: Stier Norbert